Jelenlegi hely

A 3D nyomtatásról egyszerűen

Mit nyomtat ki a 3D nyomtató?

Valamilyen 3D programban létrehozott objektumot. Ezt a 3D grafikát elkészíthetjük mi magunknak (ha van bármilyen 3D alkalmazásban szerzett gyakorlatunk, vagy az internetről megosztó portálokról letölthetünk ingyenesen elérhető kész terveket. Ezután nincs más teendő, csak elindítani a nyomtatást.

Milyen anyagot használ a 3D nyomtató?

Vékony műanyag szálakat haszál a nyomtató, hogy elkészítse a terv alapján a kész tárgyat. Ezt az anyagot filament-nek hívjuk, melyek esetünkben 1.75mm-es szálak, de több különböző méret létezik belőlük. Az átmérő igazából csak azért fontos, hogy a megfelelőt használjuk az eszközünkhöz.

Mindemellett miután a megfelelő átmérővel tisztában vagyunk, fontos tudnunk a filament anyagát is. Esetünkben a PLA amit használunk, de elterjedt még az ABS, PVA, HIPS is. Az összes filament anyaga műanyag, de nagy mértékben eltérnek a tulajdonságaik.

Rövid kis áttekintés az egyes filament típusokról:

  • HIPS: nagyon új a 3D nyomtatás területén, nagyon jól formálható, de sajnos még nem igazán elterjedt. Tipikus példa, hogy ebből készül minden otthonainkban található műszaki cikk, vagy az autónk belsejében levő műanyag.
     
  • ABS: aki legózik annak ezt az anyagot nem kell bemutatni, hiszen minden LEGO termék ABS-ből készül. Nagyon strapabíró, kemény anyag, UV álló így kültérre is alkalmazható ezek a főbb előnyei, azonban hátránya, hogy gőze egészségtelen. Emiatt otthoni 3D nyomtatásra nem a leg megfelelőbb választás, valamint másik hátránya, hogy a 3D nyomtatóban mely használni képes fűthető munkalappal kell rendelkeznie ellenkező esetben nem kívánt eredményt kapunk és felkunkorodik a nyomat.
     
  • PVA: a HIPS-hez hasonlóan egy nagyon új és érdekes anyag, fő előnye, hogy víz oldékony! Ez nagyon fontos, mivel ha például egy prototípust készítünk, például egy kanyargó csövet, akkor amikor a cső tetejét kellene nyomtatni, akkor a fejnek effektív a levegőbe kellene nyomtatni, ami sajnos nem kivitelezhető, valamint a műanyag nem is képes ilyen gyorsan megszáradni. Ekkor az a megoldás, hogy PLA-ból felépítjük a cső falait, és belső "kitöltő" anyagként pedig PVA-t használunk. A nyomtatás befejeztével pedig betesszük egy lavor vízbe az egész makettet és a PVA kioldódik a csőből, így megkapva a tökéletes prototípust.
     
  • PLA: végére hagytam a legfontosabbat, hiszen nyomtatónk ezzel működik. Legfontosabb jellemzője, hogy környezet barát (vagyis nincsen nyomtatás közbeni egészségtelen gőz / gáz kibocsájtása). Viszont sajnos legnagyobb előnye a hátránya is, mivel környezet barát mivolta miatt könnyen lebomlik. Kizárólag beltéri használatra tervezett, nincs UV védelme. Mindezek mellett a 3D nyomtatónak nem kell fűtött munkalappal rendelkeznie, mivel szoba hőmérsékleten is tökéletesen használható. Mivel műanyagról beszélünk, ezért több színben létezik ilyen tekercs, mellyel eszközünk nyomtathat.

A filamentek általában 190 és 240 fok között olvadnak úgy, hogy az a nyomtatásra a legalkalmasabb legyen. Tehát valami ilyesmi hőmérsékleten fog a nyomtatónk feje azaz az „extruder” dolgozni.
Ha PLA-val dolgozunk, akkor a munkalap (platni) lehet akár szobahőmérsékletű is (de a legjobb kb. 50 fok). ABS esetében legalább 80 fok a javasolt. Így ABS-sel csak akkor tudunk nyomtatni, ha fűtött platnival rendelkezik a nyomtatónk.